Interjú a St. Andrea Borászat tulajdonosával
Egerszalókon van egy borászat, mely 2002-ben kezdte meg működését és azóta elképesztő fejlődésen ment keresztül. Ráadásul nagyon sok díjban részesült.
Az Év embere lett a tulajdonos 2006-ban Lengyelországban. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 2007-ben, Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2013-ban kapta meg, 2014-2015-ben is az év borászának választották meg.
Dr. Lőrincz Györggyel, a St. Andrea Borászat tulajdonosával beszélgettünk.
– Honnan ez a sok elismerés, mint borásznak, mint embernek?
– Számomra minden egyes elismerés isteni biztatás. A feladataimban, a munkámban való helytállásban erősítenek meg. A díjak, elismerések azt üzenik nekem, hogy borászként is, cégvezetőként is meg tudom állni a helyem.
Például 2006-ban, mikor 4 éves volt a cégünk, egyik nap kint voltam a szőlőben, megszólalt a telefonom. Lengyelországból hívtak, hogy menjek, vegyem át az Év embere díjat.
Ekkor pont egy nehéz időszakon voltam túl, mert elvesztettem a szakmai társamat. Ekkor jött a díj. Ezeket jelzésnek éltem meg, hogy jó az, amit csinálunk. Ettől függetlenül tudatosabbnak, megfontoltabbnak kell lennem.
Mitől jók a boraik?
– Ha valaki azt mondja a borainkra, hogy ízlik neki, annak természetesen örülök.
Én szeretem azt, amit csinálok. Hálatelt szívvel csinálom. Számomra nagy adomány, hogy borász lettem, hivatásomnak érzem a munkámat.
Törekszünk a minőség fokozására. A boraink finomabbak legyenek, kellemes élményt nyújtsanak a fogyasztóknak. Elmesélem az egyik élményemet:
Borvacsora előtt bemutatott a házigazda és egyből nekem szegezte a kérdést: Miből gondolom, hogy a mi boraink másabbak, mint a többieké? Azt válaszoltam: én tudom, hogy velem az Isten. Fontosnak érzem, hogy van imádság a szőlőben, a pincében, munka előtt, munka közben. Ennek lehet gyümölcse az, hogy a borainkat szeretik. Hiszen a többi borász, a többi bor is jó.
Sokfajta szemlélettel lehet bort készíteni
Lehet nagyon sarkosan, üzleti szempont szerint. A másik véglet az alkotói hozzáállás. Azt gondolom, ha Istennel együtt dolgozom, annak a kimenetele jobb lehet, mint ha egyedül csinálom.
Persze hasonló gépekkel, eszközökkel, hordókkal dolgozunk, mint más borászok, de a boraink mégis mások lesznek. Más emberek vagyunk, másképp élünk lelki életet, máshogy látjuk a világot, másképp élünk emberként, és mindez lecsapódik, megjelenik a borainkban.
Amilyen a hitünk, az értékrendünk, a borhoz való hozzáállásunk, az mind érződik a borban. A mi boraink a szelídebb fajtát képviselik. A fogyasztók szeretik a finomabb, lágyabb borokat.
A bor fogyasztásában fontos, hogy harmonikus, szép élményt tudjon megélni a fogyasztó. A harmóniához szükséges a báj, a barátság, a kedvesség, a figyelem. Nagyon összetett világról van szó.
Eszembe se jutott, hogy bortermelő legyek
– Hogyan lett borász?
Korábban eszembe sem jutott, hogy bortermelő legyek. Eredetileg vízilabdázónak készültem. Nagyon szerettem ezt a sportot. Egészségügyi okokból vittek el a szüleim az uszodába és ott ragadtam. Csenevész voltam, de nagyon szerettem volna eredményt felmutatni.
Pályaválasztásnál szempont volt számomra, hogy olyan városba menjek, ahol van vízilabda klub. Szerettem a kémiát és a biológiát, de ez az orvosihoz kevés volt, oda fizika is kellett. Budapestre kerültem, a Kertészeti Egyetemre, ahová felvettek és az OSC-ben kezdtem el vízilabdázni orvostanhallgatók között. Reggel, este edzettem, napközben az egyetemre jártam.
Mikor szakosodni kellett, akkor a borászatot választottam, abból kiindulva, hogy egri vagyok.
Menet közben viszont rengeteg élményt kaptam. Egyrészt a tanároktól. Átadták az üzenetét ennek a csodálatos világnak. Megszerettették velem a borászatot. Érdekelt a termővidék, borfajták, stílusok.
Az egyetem befejezése után visszajöttem Egerbe és egy nagy borkombinátnál dolgoztam, mellette vízilabdáztam.
Kis idő múlva nehéz helyzetbe került a cég, és elsők között engem küldtek el. Így főállású vízilabdázó lettem. Elértem, amire kiskorom óta vágytam. Viszont válogatott nem lettem. Éreztem, hogy nagy tehetségem nincs ebben a sportban.
Majd felkerestek az egyetem borászati tanszékéről, mert posztgraduális képzés indult, és kérték, menjek fel. Rendkívül meghatott, hogy gondoltak rám, fontos vagyok, így elmentem Budapestre és újra tanultam. Közben megszületett a harmadik gyermekünk is és ezt követően a vízilabdát abbahagytam. Ahogy gyarapodott a családom, úgy lettek fontosak más emberi értékek.
– Hogy jött létre a szőlőbirtok?
– Egy magyar származású, osztrák úr kért fel a szőlőbirtok megalapítására és hogy dolgozzak vele együtt. Örültem ennek, hogy egy minőségi borvállalkozásban számítanak rám és rendkívüli bizalmat kapok.
Az akkori szakmai tudásomat mind beleadtam és 2002-ben teljesen a nulláról kezdtük el építeni a kb. 20 hektáros birtokot. Ültetvényeket, pincerészeket hoztunk létre. 2005-ben meghalt az osztrák befektető társam, akire emberi, anyagi szempontból is számíthattam. Magamra maradtam. Egy évig nem is tudtuk, hogy mi lesz velünk.
Az osztrák család nem értette az apa itteni befektetéseit. Halála után szakértőkkel vizsgáltatták, hová lett a pénz. Rossz volt megélnem, hogy céltáblává váltam. Engem hibáztattak, hogy az apa ide „szórta el” a sok pénzét.
Nagy szükség van a megbízható társakra
A mostani társaim, akikért nagyon hálás vagyok, kivásárolták az osztrák családot. Így a St. Andrea Szőlőbirtok tovább tudott lépni, fejlődni.
– Honnan jött a névválasztás? A szentek között nincs Andrea.
– Andreának hívják a feleségemet. A szent szó pedig nagyon szép, finom kifejezés. Van Szent Lőrinc szőlőfajta, Szent Anna birtok, Saint-Émilion borvidék. A borhoz nemes dolgok kötődnek. Ez így megtetszett nekem és lett egy Szent Andrea nevű borunk, majd a birtokunknak is ez lett a neve.
Különleges bornevek
– Igen különlegesek a borok elnevezései. Boldogságos, Tündökölj, Napbor, Akutyafáját, Csakegyszóval, Örökké, Áldás. Ennek mi a háttere?
– Az első boraink neve a Napbor, és az Áldás volt. Az áldás szó önmagáért beszél. A nap pedig a fényt, az életet szimbolizálja. Assisi Szent Ferenc Naphimnuszát is értem rajta, illetve Szűz Máriát, mint a Napba öltözött asszonyt. A Pipis dűlőt később átneveztük Boldogságosra. Hálából szobrot állítottam ebbe a dűlőbe, és úgy éreztem, a Boldogságos már jobban illene a dűlőre. Válogatott fehér borunk neve az Egyetlen, a csúcs fehérborunk neve pedig a Mária.
Ennek az elnevezése onnan származik, hogy a Nagy-Eged-hegyi dűlőnkben van egy 3 méteres Mária szobor. Onnan szinte az egész egri borvidék belátható. A Csakegyszóval elnevezés egy imádságból van, „Csak egy szóval mond és meggyógyul az én lelkem…”
– Ezeket az elnevezéseket kommunikálják a piacon?
– A címkéken lévő nevek olyan szép kifejezések, örök értékek, melyek mindenkinek szólnak. Aki ezeket értékeli, azonosulni tud velük, az szívesebben veszi, fogyasztja.
Értékesítési lehetőségek, hozzáadott értékek
– Merre értékesítenek?
– A boraink 10 %-a exportra, a többi hazai piacra kerül. Örülnék, ha a következő 10 évben ez a szám 20 %-ra nőne. Európa minél szélesebb körben ismerje meg hazánk íz világát. Olyan ízeket, borokat, melyeket máshol nem találni. Míg az 1870-es években Európában 3. borhatalom voltunk, addig ma a külföldi fogyasztók nem ismerik a magyar borokat.
Ez is egyfajta küldetésünk: a minőségi borüzenetet, az ország értékeit megmutatni külföldön.
– Mint mondta, a minőségre törekszenek. A minőségnek ára van. Mennyire van kereslet a drága, bár minőségi borok iránt?
– Az a folyamat, ami elindult a magyar borkultúrában, az segíti azt, hogy a minőségi borokat keressék az emberek. Érdeklődőek az emberek, az érdeklődés pedig magával vonzza, hogy kipróbálnak több féle bort, több féle árkategóriát. Növekszik az a fogyasztói kör, akit érdekel a bor élménye.
Mivel nagyon sok jó bor van a piacon, így minden termelőnek, nekünk is fel van adva a lecke, hogy ott tudjunk lenni a polcokon, az éttermek asztalán, az emberek kosarában.
Egy szőlőbirtokot úgy érdemes elképzelni, létrehozni, ha több száz évben gondolkodunk. Ezért is öröm számomra, hogy a legnagyobb fiam már itt dolgozik. A kifinomult borokhoz nagyon nagy ismeretre, tapasztalatra van szükség. Ehhez tanulni kell. Bízok benne, hogy a nehézségek tapasztalatba fordulnak át és igazi minőségben fognak visszaköszönni.
– A borértékesítés mellett van-e olyan hozzáadott érték, plusz szolgáltatás, ami segíti, fejleszti az üzletet?
– Én úgy gondolom, hogy egy szőlőbirtok működéséhez szükséges, hogy a rajta termesztett bornak legyen üzenete. Ha borkóstolásra jönnek az érdeklődők, megmutatjuk a pincét, megfelelő információt, kellemes környezetet nyújtunk.
A társaimnak is sokat köszönhetek, akik még inkább minőség orientáltak. Ők építészek. Két olyan értékesítési pontot alkottak Budapesten, ami az élményt hivatott szolgálni és erősítik a birtok borüzenetét.
Az egyik a St. Andrea Wine & Gourmet Bar, mely Michelin által ajánlott étterem 2 év után. A másik a St. Andrea Wine & Skybar a Vörösmarty téren. A Skybar-nak otthont adó impozáns épületet – az Unesco által – a világörökség részeként tartják számon, emellett pedig számos nemzetközi építészeti díjjal is jutalmazták.
Aki ezekre a helyekre belép, az egyedi élményben részesül, s remélhetőleg ezt a borhoz is kötni fogja.
– Milyen fejlesztéseket terveznek az elkövetkező 2-3 évben?
– A szőlőbirtokon szeretnénk nagyobb teret adni a látogatóknak. Kifinomultabb környezetben tudjuk őket fogadni. Egyfajta bor-élmény lehetőséget szeretnénk nyújtani. Ez egy építkezést jelentene, amire pályázatot nyújtottunk be.
– Mi foglalkoztatja mostanában?
– Jobb bort tudjak termelni, mint eddig.
– Mi az, ami hajtja? Ami miatt, újra és újra felkel, nem lankad?
– Gazdálkodóként, emberként nagyon boldog vagyok. Próbálok mértéktartó lenni saját magammal szemben. Sokszor eszembe jut, hogy jó lenne egyszer majd olyan bort tenni Európa asztalára, amihez csettintenek az emberek.
Jó lenne, ha az egri borvidék olyan értéket tudna közvetíteni, ami valójában benne van, amilyet az Isten teremtett. Ehhez közösség kell. Termelői-, faluközösség. Úgy érzem, hogy ebben még feladatom van. Olyan borok szülessenek erről a vidékről, amelyekre nagy örömmel gondol a fogyasztó.
Ehhez szükség van a közös munkára más borászokkal. Tudjuk kifinomítani a szemléletet, meg tudjuk találni azt az irányt, amely ki tudja domborítani ennek a borvidéknek az adottságait, úgy, hogy a szőlőtermelők is boldogulnak közben. Egy jövőre érdemes borvidékre vágyom. Ez a legnehezebb, hogy az együttműködéshez, a közös munkához meglegyen az emberekben a nyitottság.
MILYEN ÜZLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE NYITOTT?
A mezőgazdasági gépszervíz szolgáltatás különösen aktuális nálunk. Traktorból is hiányunk van. A csomagolás területén is szükség van mindig a megújulásra. Ha sikerülne a pályázatunk, a jövőben egy napelemes rendszert tervezünk kiépíteni. A növényvédelemi tanácsadás pedig érdeklődésünk kiemelt területe.