Újabb pénzügyi forradalom a láthatáron. Menekülés az innováció felé

0
97

A technológiai forradalmon kívül egy másik hatás is rendkívül fontossá vált: a pénz. A legtöbben a pénzről azt tudjuk, hogy szükséges fizetőeszköz és jó, ha sok van belőle. Azt már mi is megtapasztaltuk többször, hogy a pénz sok zűrt tud okozni (1907., 1929., 2008., 2011., 2016.).

Mi is a pénz?

Korábban csak árupénz volt. Egységesen elfogadott csereeszköz, amiért árukat, jogokat és szolgáltatásokat lehet kapni.

A Római Birodalom idején az egységes csereeszköz a só volt, az aztékok kakaóbabot használtak, a Fidzsi szigeteken bálnafogban állapodtak meg,  máshol gabona, fém, elefántcsont, drágakő, hal, bor volt. A lényeg, hogy nehezen lehessen birtokolni a fizető eszközt és tömegesen elfogadják. Stabilabb, tartósabb dologra lett szükség.

A pénzt nem az egyes kormányok hozták létre, hanem a piac. A pénzhez fűződő bizalom erősítése érdekében kontrollálni kellett az előállítást, így alakult ki a pénzkészlet ellenőrzése, a központosított pénz és politikai hatalom. A stabilitás volt a legfontosabb. A konstantinápolyi solidus 700 évig volt használatban.

A királyok, földesurak az adóból kastélyokat vettek, szórakoztak, háborúkat finanszíroztak. Az arany és ezüst helyett olcsóbb fémeket használtak az érmék gyártásához. Ezt hívjuk devalválásnak.

A pénz fejlődése

Ha a külföldi kereskedők nem fogadták el a pénzérmét, mert már nem bíztak benne, kitalálták az adós levelet, ami a papírpénz elődje volt.

A papírpénz értékét a kibocsátó személy ígéretének elfogadottsága határozta meg. A 15. században a firenzei Medici család az adóslevelek elszámoló házaként üzemelt. A megállapodás alapja az volt, hogy a papír mennyi aranyat ér, amiért garanciát is vállalnak. A sok adóslevél írogatás és elszámolás fárasztó lett a kibővülő kereskedelem miatt. Emiatt elkezdték nyomtatni a papírpénzeket.

Bankok, hitelek, állampapírok

A fel nem használt fizikai arany ott porosodott az ötvösöknél, akik kitalálták, hogy adnak belőle kölcsönt kamat fejében. Később az aranyat már át sem adták, csak egy papírt, az arany helyett. Így lettek az ötvösökből bankárok, akik később a papírpénz nyomtatásának jogát is megszerezték.

Európában háborúk zajlottak, amikhez rengetek pénz kellett. Nem volt elég az egész éves adóbevétel. Emiatt a királyoknak hitelt kellett felvenniük. Így alakult ki az állampapír. A hitelt az uralkodóknak kereskedők, aranyművesek adták. Ő belőlük lettek a bankárok. Megszületett az államadóság, a hitelből való költekezés.

1694-ben létrejött a Bank of England a franciákkal történő háborúskodás finanszírozására. Az általuk kibocsátott papírokat arannyal váltotta ki az kormány. Ezen kívül ők gondoskodtak a király adósságállományáról is. A pénz évszázadokon át uralkodói fennhatóság volt.

Hogyan alakultak ki a világválságok?

Amikor az USA elnyerte függetlenségét Nagy- Britanniától, a kongresszus kapta meg a pénzverés jogát. Mindennek megvolt az arany fedezete. 1871-től az 1907-es bankpánikig az USA pénzrendszere egy gazdasági innováció volt. Jegybank, állami bank, kereskedelmi bankok működtek.

1913-ban központi jegybankot hoztak létre a Federal Reserve-t (FED). A stabilitás volt a cél, de beköszöntött az 1929-es gazdasági válság. Megerősítették a központi pénzügyi hatalmat. Több aranyra volt szüksége az államnak. 1933-ban Roosevelt rendelete írta elő, hogy az embereknek el kellett adniuk saját aranyaikat az államnak.

Megerősödött a dollár, a világon elsődlegesen elfogadott valuta lett. A Második Világháborúban az USA megerősödött. Gazdasági és katonai hatalmán kívül a pénzügyi hatalmat is megszerezte. Minden ország a dollárhoz mérte a saját valutáját. A világ aranyának fele az USA-ban volt. 1966-ban a világ országainak elege lett abból, hogy az aranyért cserébe csak papírpénzt kapnak az USA-ban és ráadásul rengeteg dollárt halmoztak fel. Aranyat akartak ők is a dollárjukért és a saját valutájukért.

5 év árfolyam vita után 1971-ben Nixon elnök megszüntette a dollár arany fedezetét, így a dollár mögött csak az USA kormánya állt ezt követően. Ettől a pillanattól kezdve már csak a bizalom számított ismét. Amerika teljesen eladósodott. 400 milliárd dollár kamatot fizet évente a hitelezőinek. Ha az államnak pénzre van szüksége, újabb hitelt vesz fel, illetve pénzt nyomtat. A hitelezők csak elektronikus jóváírásokat tesznek hiteladásként.

A Fed (mint nem állami szervezet) határozza meg a kamatot. A kamat hatással van az inflációra. 1913 óta 98%-kal csökkent a dollár vásárló ereje. Az emberek pénzét a bankok kezelik. Kamatot fizetnek, hiteleket folyósítanak.

Minden művelet csupán elektronikus tranzakció, amit még plusz költségekkel is terhelnek. Ismét a bizalom volt az egyetlen kontroll. A hibás hitelezési gyakorlat következtében világválság lett 2008-ban. 30 millió ember lett munkanélküli, 16 milliárdnyi magán vagyon vált semmivé, 1 millió ingatlant sajátítottak ki a bankok. Ismét bizonyítottá vált, hogy a pénzügyi hatalom koncentrációja óriási károkat okoz.

Innovatív fizetőeszköz a stabilitásért

Valami másra van szükség, ami ismét stabilitást adhat. Ekkor robbant be a BITCOIN. A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, amelyet 2009-ben Satoshi Nakamoto hozott létre.

Mit kezdjünk ezzel? Mi ez?

A Bitcoin az, amiből csak 21 millió fog létezni és ma már 16,5 milliót bányásztak.

A további válaszokat a következő számban olvashatja, addig is 20%-ot emelkedik az árfolyama.

Unyi Gábor
sales@dg2b.com


MILYEN ÜZLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE NYITOTT?

A DG2B Kft. felkarolja az innovációs cégeket. Korszerű, magyar fejlesztésű termékeket keresünk export célokra.

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ