Stratégia alatt a szervezet jövőbeni céljaira, és azok megvalósítási módjaira vonatkozó elképzeléseket értjük.
A stratégia arra ad választ:
– Kik szeretnénk lenni? (Misszió)
– Mivel akarunk foglalkozni? (Vízió)
– Milyen képességekkel akarunk rendelkezni? (Sikerpotenciál)
A jelenlegi piaci körülmények között a fennmaradás érdekében elengedhetetlen, hogy minden szervezet ismerje működésének körülményeit és azok változásait. Az üzleti stratégia elvén történő vezetés egy olyan szemléletmód, amely a távlati stratégiai célrendszer mindenkori szem előtt tartása mellett a konkrét piaci viszonyok adottságait figyelve és megismerve hozza meg a napi döntéseket. Bármely vállalkozás vagy akár egyetlen projekt hosszú távú sikerének alapja a tudatosan megtervezett stratégia, melynek lefektetésekor az elsődleges szempont, hogy az dinamikusan alakítható legyen.
A stratégiához szükséges jövőkép megmutatja, hogy milyennek kívánjuk látni cégünket, hová akarunk eljutni, másrészt látnunk kell azt az útvonalat, melyen jelenlegi helyzetünkből kiindulva elérjük a kívánt állapotot.
Célszerű az alábbi kérdések feltevése és megválaszolása:
– Merre haladnak, mit szeretnének vevőink?
– Hogyan javíthatnánk vevőink kiszolgálását?
– Milyen fejlődési irányt követnek a szakterületün- kön működő cégek?
A jövőkép alapján jelöljük ki a stratégiai célokat. A stratégiai célokat lebontjuk az egyes vállalati funkciók (beszerzés, értékesítés, pénzügy, stb.) céljaira, majd az egyes funkciókon belüli részlegek céljaira.
A kívánatos végeredmény egy növekvő, nyereséges, versenyképes vállalat.
A versenyképesség olyan elsajátított tapasztalat, amely az adott piaci környezetben lehetővé teszi a vállalat számára, hogy olcsóbban termeljen és/vagy magasabb hozzáadott értéket állítson elő versenytársainál.
A versenyképesség elemzésének elterjedt módja a Porter modell, amely az iparágon belüli versenyt, a potenciális belépők részéről érkező fenyegetést, a helyettesítő termékeket gyártók részéről érkező fenyegetést, valamint a beszállítók és a vásárlók alkuerejét tartalmazza.
A jó stratégia megfontoltsága mindig összeköti egymással az előnyöket és a hátrányokat.
Ha az előnyöknél mindig figyelembe vesszük a hátrányokat is, akkor vállalkozásaink sikerében megbízhatunk, ha a hátrányoknál mindig figyelembevesszük az előnyöket is, akkor a legcélszerűbb megoldást tudjuk választani.
A megvalósítás során az eredetileg megalkotott stratégia folyamatosan változik, módosul. A stratégiai tervezés eredményeként létrejövő stratégia keretet ad a megvalósuló stratégiának.
Király Sándor
www.ecovalor.hu