Az EHISZ Zrt. 1992-ben alakult meg, a semmiből indult hullámpapírból készült csomagolóanyagok gyártására specializálódott. Hihetetlen fejlődésen mentek keresztül, éves árbevételük hamarosan eléri a 2 milliárd Forintot. Ehhez szükségük volt a folyamatos fejlesztésekre, versenyképességük növelésére. A cég ügyvezetőjével, Jakab Lászlóval a kiélezett versenyhelyzetről, nagy mértékű, multik szintjét megközelítő fejlesztéseikről, valamint hozzáadott értékeikről beszélgettünk.
Mivel foglalkozik az EHISZ Zrt.? Milyen megoldásaik vannak? Kik a célközönségük?
Az EHISZ Zrt. papír csomagolóeszközöket gyárt, nevezetesen hullámpapír dobozokat. A fejlesztéseinknek köszönhetően ma már a hullámpapír csomagolóeszközök minden típusát elő tudjuk állítani, illetve sorozatban tudjuk gyártani.
Jelen vagyunk az ipar minden szegmensében, az élelmiszeripartól az autóipari beszállítókon, gép-gyártókon át a gyógyszeriparig széles megrendelői körrel rendelkezünk. Éppen ezért kimondott célközönségünk nincs, hiszen az ipari felhasználók bármely szereplőjét meg tudjuk célozni.
Csak dobozokat gyártanak, csak hullámpapírból. Nem is akartak más csomagolóanyagot gyártani?
A hullámpapírból készült dobozok előállítása annyira specifikus, és olyan fejlett technológiával bíró gyártóeszközöket igényel, hogy nem éri meg más irányba elkalandozni. Ezt tudja minden hasonló tevékenységet képviselő vállalkozás is, hiszen mindannyian specializálódtak egy általuk választott irányba. Úgy vélem, hogy az EHISZ Zrt. számára is van még annyi potenciál a hullámkarton dobozgyártás területén, hogy a jövőben is tovább tudunk fejlődni.
Ezek szerint nem tapasztalnak olyat, hogy az egyik csomagolóanyag típus kiszorítaná a másikat, például a műanyag a papírt?
Előfordul, hogy hosszabb-rövidebb időre előtérbe kerül az egyik alapanyagból készült csomagolóeszköz a másikhoz képest, de az egyáltalán nem jellemző, hogy kiszorítanák egymást a technológiák. Abban pedig bízom is, hogy a műanyag sosem fogja teljesen meghódítani a piacot, főként környezetvédelmi okokból.
Természetesen a mi irányunkba is jelzik a partnereink, hogy lenne igényük más csomagolóanyagra, de ezeknek az igényeknek a száma elenyésző.
Milyen a piaci pozíciójuk jelenleg?
Magyarország hullámlemez felhasználása közel 300 millió m² évente, ebből az EHISZ Zrt. 2017-ben kb. 12 millió m²-t dolgozott fel. Ezek alapján látszik, hogy országos szinten 1-2%-os piaci részesedésünk van, mely egyrészt nem túl nagy, másrészt azonban azt jelenti, hogy még van hová fejlődnünk.
Sok versenytársuk van?
Nagyon is sok versenytársunk van, ráadásul magyar versenytársakról van szó. A hullámkarton csomagolóanyagok olyan terjedelmes termékek, melyeknek a szállítása 200 km-nél hosszabb távon már nem gazdaságos, ugyanis kis értéket kell nagy távolságra szállítani. Koncentrálunk tehát arra, hogy a saját régiónkban megtaláljuk a megrendelőket, de ez általában mindegyik konkurensünkre jellemző, mindannyian kb. 200 km-es sugarú körben igyekszünk az igényeket kielégíteni. A mi tevékenységünk éppen emiatt nem terjed ki az ország egészére, Budapestig, esetleg Székesfehérvárig, a keleti országrész tekintetében pedig Kecskemét, Debrecen vonaláig szállítjuk termékeinket egri telephelyünkről.
Visszatérve a konkurenciára, már az első hullámkarton csomagolóanyagokat gyártó vállalkozások is úgy igyekeztek letelepülni, hogy nagyjából 200 km-re legyenek a versenytársaiktól, és ki tudják saját régiójuk igényeit elégíteni. A mi régiónkat tekintve egy jelentősebb konkurens cég tevékenykedik, Füzesabonyban, akivel – piaci befolyásának és méretének köszönhetően – állandó versenyben állunk. A folyamatos fejlesztések hátterében is a kiélezett versenyhelyzet áll.
Hogyan szerzik az új megrendelőket? Vagy inkább a meglévő partnereik megtartására fókuszálnak?
Mindkettő rendkívül fontos. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a meglévő ügyfeleink megtartására is, szerencsére nincs nagy fluktuáció megrendelőink körében. Ha valaki megbízott bennünk és megrendelőnkké vált, akkor később is velünk szeretne dolgozni. Azonban új ügyfeleket szinte csak direkt marketing segítségével tudunk szerezni. A direkt marketing alatt pedig a személyes megkeresést értem, úgy vélem, hogy ennek van hatása. A ma már hagyományosnak mondható marketing eszközök – pl. online kommunikáció – ebben a piaci szegmensben egyáltalán nem hatékony.
GINOP pályázati támogatás segítségével termelési kapacitásukat fejlesztették. Pontosan milyen irányú fejlesztés zajlott le?
Ez egy 3 ütemre tervezett beruházás második üteme volt, 2017 januárjában fejeztük be. Először is egy 300 millió Forint értékű technológiai fejlesztést takar, valamint egy 100 millió Forint értékű ingatlanfejlesztést. Ez az ingatlanfejlesztés új üzemcsarnok és új raktárterületek kiépítését is lehetővé tette.
A gépberuházásunk pedig két részre bontható. Először is bevezettünk egy új technológiát, mellyel magasabb hozzáadott értékű termékeket tudunk előállítani. A beruházás másik része pedig a már meglévő technológiánk korszerűsítésére vonatkozott, így magasabb színvonalon, pontosabban tudunk gyártani. Ezek a beruházások olyan kapacitásbővülést eredményeznek, melyek nem vonzzák magukkal a létszámbővülést. Ez pedig már magában hordozza, hogy sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni, hiszen ugyanazzal a létszámmal magasabb termelési értéket tudunk elérni.
Just in time is képesek megrendelőik számára szállítani. Ezt hogyan tudják megvalósítani?
Ez tulajdonképpen a raktárkapacitásunk állandó bővítésével valósítható meg, ugyanis az árucikkek rendkívül nagy helyet foglalnak el. Egyre több olyan multinacionális vállalkozás van jelen a hazai gazdaságban, mely Magyarországon nem épít raktárat, a termelésre koncentrálnak, az egyéb, szükséges szolgáltatásokat pedig a beszállítóktól veszik igénybe, 1-2 napos, vagy 1 hetes beszállítási időkkel. Ezt a szolgáltatást pedig már mi is tudjuk biztosítani számukra, úgy vélem, hogy ez egyfajta hozzáadott értéket is képvisel részünkről. Magát a just in time rendszert úgy kell elképzelni, hogy egy 2-3 hónapot felölelő keretrendelésen belül nagyobb mennyiségben legyártjuk a megrendelt termékeket, tároljuk, majd lehívásra pedig kiszállítjuk azokat. 2017 januárjában fejeztük be a raktárbővítési projektünket, de már most igény mutatkozik a további bővítésre.
Ezen kívül rendelkeznek további hozzáadott értékkel?
A just in time rendszerben történő szállítási szolgáltatásunk mindenképpen erős hozzáadott értéket képvisel, ugyanis erre nem mindenki képes az országban.
Azonban legnagyobb hozzáadott értékünknek a személyes kapcsolatteremtést és kapcsolattartást tartom. Ehhez hozzátartozik a folyamatos információszolgáltatás, melynek segítségével el tudjuk mélyíteni a kapcsolatot a partnereinkkel.
Mióta dolgozik az EHISZ Zrt-nél? Mi az, amire a legbüszkébb ügyvezetőként?
A cég megalakulása – 1992 – óta veszek részt az EHISZ Zrt. életében, termelési igazgatóként kezdtem az itteni pályafutásom. A jelenlegi tevékenységet, a hullámpapír feldolgozását 1993 óta műveljük, azóta pedig folyamatosan fejlesztünk és terjeszkedünk is. A céget gyakorlatilag a nulláról indítottuk, ma pedig elmondhatom, hogy az éves árbevételünk hamarosan eléri a 2 milliárd Forintot. Erre természetesen nagyon büszke vagyok. Ahogy arra is, hogy eddigi fennállásunk során soha nem volt veszteséges üzleti évünk, sőt, minden évben sikerült 10-20 %-os fejlődést elérnünk.
Ezeken kívül pedig nagyon büszke vagyok a már említett fejlesztéseinkre is, ugyanis ezek rendkívüli minőségi fejlődést hoztak számunkra. Olyan ez, mintha egy Zsiguliból átülnénk egy új Volkswagenbe. Sikerült elérnünk, hogy olyan technológiával rendelkezünk, amilyenekkel a multik.
Mi az, ami mostanában legjobban foglalkoztatja Önt, amit kihívásként él meg?
Jelenleg ami legjobban foglalkoztat bennünket, az az új fejlődési lehetőségek keresése. Arra törekszünk – a saját eredményeinket látva -, hogy az elmúlt időszak fejlődési üteme ne törjön meg, továbbra is ilyen ütemben és mértékben tudjunk fejleszteni. Ami jelenleg a legfontosabb e tekintetben az a raktározási- és a technológiai tér biztosítása.
Mit gondol, hol fog az EHISZ Zrt. tartani kb. 3 év múlva?
Ezen sokszor elgondolkodom. Ha a jelenlegi gazdasági folyamatok folytatódnak, úgy gondolom, hogy a mostani fejlődési ütemünket is tudjuk majd tartani. Ez az előállított értékben, termékmennyiségben mindenképpen meg fog nyilvánulni.
Mit gondol, mi lehet a fejlődésük legnagyobb gátja?
Véleményem szerint a mi esetünkben a gát nem más, mint a hely.
Azonban a magyar gazdaságot elnézve úgy látom, hogy a hazai KKV-k döntő többségének a pénz hiánya okozhat nehézséget. A pályázati források gyakorlatilag kiapadtak, azonban a bankszektor jelenlegi hozzáállása erre talán tudna megoldást nyújtani, ugyanis feltételeik egyre kedvezőbbek. Azonban a pénzügyi források mellett a magyar gazdaság szereplői előtt áll még egy komoly akadály, ez pedig az innováció hiánya. Összefoglalva tehát, a KKV-k fejlődésének legnagyobb gátja a forrás és az ötlet hiánya.
Milyen üzleti kapcsolatokra, együttműködésekre, stratégiai partnerségekre nyitottak?
Mi minden olyan üzleti kapcsolatra nyitottak vagyunk, mely kölcsönösen előnyös. Ehhez azért hozzátartozik az is, hogy az évek során törekedtünk arra, hogy amit csak lehet – gyártási-, technológiai nehézségek, problémák -, önmagunk próbáljunk megoldani. Erre nagyon jó példa, hogy korábban külső forrásokból szereztük be a kimetsző szerszámainkat, ma már azonban saját műhelyünkben készítjük ezeket a szerszámokat. Ez mind költség, mind a beszerzés idejének szempontjából sokkal előnyösebb megoldás, mint beszállítótól vásárolni. Technológiai téren is igyekeztünk olyan eszközállományt üzembe állítani, mely minden típust, gyártmányt képes előállítani. Ezen kívül a vállalatirányítási rendszerünk is jól kiépült az évek során, nagyszerűen működik.
Viszont minden olyan kapcsolatra, mely számunkra is előnyös, például bérmunka vállalása, kooperáció, nyitottak vagyunk. Ami pedig egyre jobban foglalkoztat bennünket az egy klaszter megalakítása hasonló technológiával rendelkező vállalkozásokkal együtt. Klaszterben, összefogva sokkal több lehetőség kínálkozik a vállalkozások számára.