A logisztika kihívásai és trendjei többrétűek, egyrészt mert nem csak a termelésre és annak kiszolgálására szolgálnak, hanem a mindennapi életünk biztosítására és fenntartására is – vallja Csicsmann Péter, az MLBKT alelnöke.
– Ami alapvetően és globálisan kihívást jelent a jövőben a szektorra nézve az leginkább az üzemanyag ára, ami véleményem szerint hosszabb távon emelkedni fog.
Manapság az ellátási láncok sokkal energiaintenzívebbek, mint valaha, mivel egyre nő a szállítás szerepe az outsourcing, valamint a just in time (JIT) gyakorlatok terjedése miatt. Ezeket az ellátási láncokat még olcsóbb olajárak mellett tervezték (25-30 USD/hordó).
1.) Termelés, gyártás és kapcsolódó logisztika kihívásai
– A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrája. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú – részben hazai – beszállítóval kerülnek kapcsolatba, ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Így ennek megfelelően az ellátási láncoknak is ezekre a kihívásokra kell tudniuk reagálni. Mit jelent ez?
Növekvő komplexitás és sérülékenység,
• Capex típusú logisztikai döntések Opex típusúakká válnak.
• Újra megjelenik a lokalizáció.
• Korábbinál sokkal testreszabottabb termékek, szolgáltatások jönnek létre.
• Hálózat alapúvá és virtuálissá válás fokozódik.
A centralizált gyártás és elosztás továbbra is fontos tényező lesz jó néhány termék előállítása során, azonban a növekvő energiaköltségek, a környezettudatosabb gondolkodás, valamint az olyan új technológiák, mint például az egyre fokozódó digitalizáció, a 3D nyomtatás, a robotok árának csökkenése, illetve használatának terjedése miatt újra megjelenhet a lokális gyártás és elosztás.
Az ebből következő szállítási költségek csökkentése mellett további előnyként jelenik meg ez esetben a logisztikai átfutási idők rövidülése által elnyert nagyobb rugalmasság a változó vevői igények kielégítésében.
Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók.
A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) logisztika mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó logisztika.
A fentiekben felvázoltak alapján a logisztikai rendszereknek a következőkre kell tudni megoldással szolgálni,
• az alkatrészeknek, részegységeknél „JIT” elvű (percre kész) beszállítását,
• a késztermékeknél „JIT” elvű kiszállítást,
• a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet,
• a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt,
• a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot,
• a logisztikai erőforrások konvertálhatóságát,
• a biztonságos és gyors vámkezelést,
• a szállítási idők rövidítését,
• az áruk, járművek követését,
• a vagyon- és személybiztonság növelését,
• a környezetterhelés csökkentését.
2.) Regionális és városi logisztika kihívásai:
Ahogyan már említettem a logisztika kihívásai nem csak a gyártó és termelő vagy az ellátási láncokra vonatkoznak, hanem a mindennapi életünket működtető és kiszolgáló struktúrákra is, ahol az alábbiakban felsorolt kihívásokkal kell szembenéznünk:
• a szolgáltató egységek (pl. kórházak, pénzintézetek, kereskedelem,vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása,
• a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladék-gyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyag- és eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,
• nagyvárosoknál adódó:
— parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése,
— a létrejött áruházláncok, áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása,
• a településeknél, a régióban egyre növekvő odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő logisztikai feladatok a következők:
— a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása,
— árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállítórakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása,
— egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása,
— a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.
3.) Hazai sajátosságok
Itt elsősorban az alkalmanként túl gyorsan és előkészítetlenül változó jogszabályi környezetet emelném ki (példa lehet erre az EKÁER bevezetése).
Ami minden bizonnyal jelentős kihívást jelent az ágazat számára az a szakképzett munkaerő és ezzel párhuzamban a bérek e szektoron belül is emelkedésének folyamatos biztosítása, ha a versenyképességét fent kívánja tartani az adott szolgáltató.
Fejleszteni és beruházni a nemzetközi trendeknek megfelelően itthon is az új technológiákba és a fenntarthatóan működtethető szolgáltatásokba érdemes, ami itt elsősorban digitalizálást és robotikát valamint az IT eszközök fejlesztését jelenti.