A 27 év bérszámfejtés területén eltöltött időszak alatt, több furcsasággal és meghökkentő problémával találkoztam a helyszíni szakmai felmérések során. Ezek a felmérések, egyrészt a bérszámfejtés folyamatában lévő „gyenge láncszemek” felkutatására irányulnak.
Másrészt a feltárt hiányosságok korrekt rendbetételét célozzák.
Néhány éve történt az alábbi eset
Az X.Y. Kft-nél a hazai gyakorlatnak megfelelően a munkavállalói fizetések, valamint az egyéb juttatások nem voltak publikusak. Sőt, külön elvárás volt a bérezéssel kapcsolatos titoktartás.
13 hónapja dolgozott az egyik kiemelt részlegnél a 29 éves János, aki ígéretes, tehetséges és jól terhelhető munkavállalónak bizonyult. A részlegnél bonyolult, hosszú betanulási időt igénylő speciális munkafolyamatokat végeztek. A részleg vezetője, a 13 éve ott dolgozó 47 esztendős Sándor az elmúlt évek során, több nehéz helyzet zseniális megoldását követően került vezetői pozícióba.
Azonban nem volt publikus, hogy János 23,8%-kal kap magasabb bért, mint közvetlen főnöke Sándor.
Egyszer csak történt valami. Egyre feszültebbé vált a korábbi nyugodt munkahelyi légkör. Jelentősen emelkedett a betegállományok száma. Korábban nem tapasztalt határidős csúszások jelentkeztek az átadandó munkáknál. Végül 2 dolgozó is beadta a felmondását.
Az egyik távozó munkavállaló bökte ki az okot.
Kiderült, hogy a korábban a bérszámfejtésen dolgozó egyik hölgy, aki néhány hónapja hagyta ott a céget, nos, tőle szivárogtak ki a fizetésekre vonatkozó információk.
1. Bérfeszültség
Feltehetően nyomós okkal születik meg egy vállalkozásnál a döntés, hogy ne legyenek publikusak a bérek. Akkor ennek betartására is megfelelő figyelmet kell fordítani.
Mit lehet tenni ennek megelőzésére?
• Munkavállalói titoktartási nyilatkozat. Megjegyzem, ennek elkészítéséhez érdemes szakavatott munkajogász segítségét igénybe venni.
• Gondolni kell az olyan esetekre is, amikor a titokgazda elhagyja a céget.
• Megfontolni egy külsős cég megbízását a bérszámfejtési feladatok elvégzésére. Ebben az esetben lényegesen szigorúbb feltételeket lehet szabni, mint egy munkavállaló esetében.
Érdemes odafigyelni, hiszen a 2017-es évre elfogadott minimálbéremelés egyébként is okozhat bérfeszültséget abban az esetben, ha az arányokat nem realizálják a teljes bértáblában.
2. A bérszámfejtést végző munkavállaló felelőssége
Sajnos ezt a felelősséget erősen korlátozza a Munka Törvénykönyve. Ráadásul a bizonyítás is körülményes és hosszadalmas.
Annyit tehetünk, hogy körültekintőek és következetesek vagyunk a munkahelyi szabályok betartatásával.
3. Fontos szakmai jogszabályváltozások figyelmen kívül hagyása
Mi történik, ha a bérszámfejtést végző munkavállaló nem ismer, vagy nem megfelelően alkalmaz egy lényeges jogszabályváltozást, és ennek következtében hibásan mennek ki a bérek?
Egyrészt, bármilyen költséges is, nem szabad sajnálni az anyagi erőforrást a munkavállaló szakmai képzésére, másrészt meg is kell követelni azt, hogy a dolgozó legyen naprakész és felkészült a saját területén.
+1. Az üresjáratok helytelen kezelése
A bérszámfejtés a szürethez hasonlóan idénymunka, annyi különbséggel, hogy bérszámfejtés 12-szer van egy évben, jellemzően a hónap utolsó szakaszában.
Érdemes odafigyelni arra, hogy a bérszámfejtésen dolgozó munkavállalók tevékenysége legyen jól szervezett.
Ne csak a hó végi hajrából vegyék ki a részüket. Nem árt elfoglaltságot találni számukra az üresjárati napokra is.
MILYEN ÜZLETI KAPCSOLATOKRA NYITOTT?
Olyan, 10 főnél nagyobb cégek gazdasági vezetőivel keresem a kapcsolatot, akik a bérszámfejtéssel kapcsolatos kérdéseikre szeretnének választ kapni.
Vasvári László
ügyvezető
www.kreasoft.hu