Így hatástalanítsa a bérszámfejtésben lapuló „taposó aknákat”

0

A 27 év bérszámfejtés területén eltöltött időszak alatt, több furcsasággal és meghökkentő problémával találkoztam a helyszíni szakmai felmérések során. Ezek a felmérések, egyrészt a bérszámfejtés folyamatában lévő „gyenge láncszemek” felkutatására irányulnak.

Másrészt a feltárt hiányosságok korrekt rendbetételét célozzák.

Néhány éve történt az alábbi eset

Az X.Y. Kft-nél a hazai gyakorlatnak megfelelően a munkavállalói fizetések, valamint az egyéb juttatások nem voltak publikusak. Sőt, külön elvárás volt a bérezéssel kapcsolatos titoktartás.

13 hónapja dolgozott az egyik kiemelt részlegnél a 29 éves János, aki ígéretes, tehetséges és jól terhelhető munkavállalónak bizonyult. A részlegnél bonyolult, hosszú betanulási időt igénylő speciális munkafolyamatokat végeztek. A részleg vezetője, a 13 éve ott dolgozó 47 esztendős Sándor az elmúlt évek során, több nehéz helyzet zseniális megoldását követően került vezetői pozícióba.

Azonban nem volt publikus, hogy János 23,8%-kal kap magasabb bért, mint közvetlen főnöke Sándor.

Egyszer csak történt valami. Egyre feszültebbé vált a korábbi nyugodt munkahelyi légkör. Jelentősen emelkedett a betegállományok száma. Korábban nem tapasztalt határidős csúszások jelentkeztek az átadandó munkáknál. Végül 2 dolgozó is beadta a felmondását.

Az egyik távozó munkavállaló bökte ki az okot.

Kiderült, hogy a korábban a bérszámfejtésen dolgozó egyik hölgy, aki néhány hónapja hagyta ott a céget, nos, tőle szivárogtak ki a fizetésekre vonatkozó információk.

1.  Bérfeszültség

Feltehetően nyomós okkal születik meg egy vállalkozásnál a döntés, hogy ne legyenek publikusak a bérek. Akkor ennek betartására is megfelelő figyelmet kell fordítani.

Mit lehet tenni ennek megelőzésére?

• Munkavállalói titoktartási nyilatkozat. Megjegyzem, ennek elkészítéséhez érdemes szakavatott munkajogász segítségét igénybe venni.

• Gondolni kell az olyan esetekre is, amikor a titokgazda elhagyja a céget.

• Megfontolni egy külsős cég megbízását a bérszámfejtési feladatok elvégzésére. Ebben az esetben lényegesen szigorúbb feltételeket lehet szabni, mint egy munkavállaló esetében.

Érdemes odafigyelni, hiszen a 2017-es évre elfogadott minimálbéremelés egyébként is okozhat bérfeszültséget abban az esetben, ha az arányokat nem realizálják a teljes bértáblában.

2. A bérszámfejtést végző munkavállaló felelőssége

Sajnos ezt a felelősséget erősen korlátozza a Munka Törvénykönyve. Ráadásul a bizonyítás is körülményes és hosszadalmas.

Annyit tehetünk, hogy körültekintőek és következetesek vagyunk a munkahelyi szabályok betartatásával.

3. Fontos szakmai jogszabályváltozások figyelmen kívül hagyása

Mi történik, ha a bérszámfejtést végző munkavállaló nem ismer, vagy nem megfelelően alkalmaz egy lényeges jogszabályváltozást, és ennek következtében hibásan mennek ki a bérek?

Egyrészt, bármilyen költséges is, nem szabad sajnálni az anyagi erőforrást a munkavállaló szakmai képzésére, másrészt meg is kell követelni azt, hogy a dolgozó legyen naprakész és felkészült a saját területén.

+1. Az üresjáratok helytelen kezelése

A bérszámfejtés a szürethez hasonlóan idénymunka, annyi különbséggel, hogy bérszámfejtés 12-szer van egy évben, jellemzően a hónap utolsó szakaszában.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a bérszámfejtésen dolgozó munkavállalók tevékenysége legyen jól szervezett.

Ne csak a hó végi hajrából vegyék ki a részüket. Nem árt elfoglaltságot találni számukra az üresjárati napokra is.


MILYEN ÜZLETI KAPCSOLATOKRA NYITOTT?

Olyan, 10 főnél nagyobb cégek gazdasági vezetőivel keresem a kapcsolatot, akik a bérszámfejtéssel kapcsolatos kérdéseikre szeretnének választ kapni.

Vasvári László
ügyvezető
www.kreasoft.hu

Előző cikkAjándékozzon partnereinek 10000 Ft értékű szállodai utalványt!
Következő cikkK+F pályázat együttműködések támogatására

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here