A cafeteria (nem) rejtett lehetőségei

0
Adjam, vagy ne adjam?

Ma már – azt gondolom – senkinek sem kell megmagyarázni, hogy mi is az a cafeteria. Ám mégis szükséges talán néhány szó erejéig kitérni magára fogalomra – emlékeztetőül.

Lényege: minden, amit a munkaadó a munkavállaló részére ad a bérjellegű juttatásokon kívül. Megjelenési formája sokrétű, mely alapján számos lehetőség adódik a vállalkozónak ahhoz, hogy a munkavállalójának vagyonjellegű juttatásokat adjon. Adni nem kötelező.

Bevezetésekor, ill. alkalmazásakor a teljes alkalmazotti állományra érvényes, azonos mértékű juttatás a törvényes. Ha eltérő juttatás mellett dönt a menedzsment, akkor azt csak részletes szabályzat, az ún. cafeteria-szabályzat szerint tehető meg jogszerűen.

Sajnálatosan ezek a lehetőségek sehol nincsenek egy csokorba összefoglalva a törvényekben, hanem a vonatkozó törvény számos oldalán, itt-ott elrejtve szerepelnek. Az is elmondható, hogy a lehetőségek jogszabályi megfogalmazása több helyen is inkább elriasztja a vállalkozót, mivel nem minden esetben lehet egyértelműen kiolvasni a törvényből az adódó juttatási lehetőséget.

Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a juttatások rendszerét szabályozó jogi háttér gyakori változása elriasztja a felelős vezetőket az adakozás e formájától.

A cafeteria rendszerének alkalmazására irányuló felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon a nagyobb vállalatok is csökkenő tendenciával alkalmazzák, a kis- és középvállalkozások pedig egyre inkább a mellőzés mellett döntenek. Nagyon sok vállalkozásnál a cafeteria rendszere – ahol létezik is egyáltalán -, megáll a munkahelyi étkeztetés, vagy az Erzsébet utalvány juttatásánál.

A tudatosan racionális humánpolitikát folytató vállalkozások előbb-utóbb erőteljesen rákényszerülnek arra, hogy a cafeteria rendszerét beemeljék a juttatási rendszerükbe, miáltal jelentős megtakarításokat számolhatnak el a gazdálkodásukban.

Fizetésemelés cafeteriával? Igen!

Nagyon gyakran hallani, hogy „nem tudok fizetésemelést adni, mert nem tudom kigazdálkodni!”

A kigazdálkodás valóban gondot jelenthet olyan cégeknél, ahol a likviditás borotvaélen táncol. Ezeknek a cégeknek a létjogosultsága kétséges, mivel valószínűleg baj lehet a matematikával, vagy nem tettek kellő lépéseket a likviditás megőrzéséért, vagy talán kiszorultak a piacról – számos oka lehet.

Ha a fizetésemelésre gondolunk, akkor nem áll távol ettől az a gondolat sem, hogy a munkavállalóinknak a jövedelmét növeljük. Nem feltétlenül bérjellegű juttatásokkal (túlóra, jutalom, stb. stb.).

Egyre több tulajdonos, vagy vállalatvezető ébred rá arra, hogy ezeknek a juttatásoknak munkaerő megtartó erejük van. Egyre nagyobb kinccsé válik a képzett munkaerő, hiszen a Magyarországon tapasztalható szakképzés színvonala közel sem tudja biztosítani az elvárható utánpótlást, nem tudja kiváltani a nyugatra „kitántorgott” munkaerőt.

Nyilvánvaló, és közismert probléma, hogy a munkabérre jelentős mértékű adó-, és járulékteher rakódik, Európában szinte egyedülálló mértékben. A nettó kereset csaknem 100 %-a állami közteher, amit a vállalkozásnak ki kell termelnie. A jövedelmek növelésére ez a teher érthetően fékezően hat.

Ám a munkavállalói jövedelmek növelésére más módok is vannak, mely egy erre irányuló szándék esetén járható út, mivel a rárakodó adók és járulékok mértéke vagy nulla, vagy közelítően harmada, illetőleg csaknem fele a bér teljes terhelésének.

Az alábbi táblázatban összefoglaltam a törvényben lévő lehetőségeket:

A táblázat adatai egyértelműen igazolják, hogy tudatos gazdálkodással megoldhatóak olyan vagyonelemeket jelentő juttatások, amelyek a bérterheket csökkentik, ugyanakkor a munkavállaló is érzi a munkáltatójának törődését iránta.

A lehetőségek tárháza – a leírtak alapján – meglehetősen széles. Természetesen egy kis odafigyelést és az igények korrekt felmérését feltételezi az összehangolt működése. Többet ér, mint a széttárt kezek bemutatása, mely utóbbinak vége leggyakrabban a munkavállaló továbbállása.

Van és adott a lehetőség, csak élni kell vele!
Ne feledje! – a nyugodt alvás egyik titka, hogy az adóügyek rendben legyenek!


MILYEN ÜZLETI KAPCSOLATOKRA NYITOTT?

Keresem azokat a vállalkozásokat, akik szeretnék megelőzni az adóhatóság lesújtását. Előzetes átvizsgálással megelőzhető az adóhivatali retorzió – nulla kockázattal! Mr.100% !!

Előző cikkErdélyi vállalkozó kapta a 2016-os Év Példaképe Fődíjat
Következő cikkTartalommarketing trendek 2017-ben. Mire érdemes többet költeni?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here