A kft vezetője a magánvagyonával is felelhet az okozott kárért

Napjainkban egyetlen vezető sem zárhatja ki a rossz döntés lehetőségét, miközben vállalatának sikeréért dolgozik. De kockára teszi-e mindeközben a saját vagyonát? Egy helytelen döntés következtében ugyanis veszélybe kerülhet a vállalati vagyon, illetve 2014. március 16.-tól akár a vezető tisztségviselő, az ügyvezető magánvagyona is.

A cégvezetőket is érinti tehát a Ptk. 2014 tavaszán bekövetkező változása, ugyanis az életbe lépő új Ptk. drasztikusan változtat a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályokon. Az új rendelkezés szerint a jövőben a vezető tisztségviselők a tisztségükkel összefüggésben külső feleknek okozott károkért a saját társaságukkal egyetemlegesen felelnek a kárt szenvedett harmadik személyekkel szemben.

Ez alapvetően azt jelenti, hogy amennyiben megállapíthatóvá válik, hogy a kárt a vezető tisztségviselők okozták a külső feleknek, a kárt szenvedettek nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona ellen is igényt érvényesíthetnek.

Milyen konkrét felelősségi esetek fordulhatnak elő?

Ha bekövetkezik például egy súlyos károkat okozó környezetszennyezés és a bíróság kimondja a vállalat felelősségét a károkozásban, akkor ez könnyen annak a megállapításával fog együtt járni, hogy a vezető tisztségviselők kötelezettségszegése vezetett a káreseményhez (például hiányzó belső biztonsági intézkedések, túlzott kockázatot eredményező költségtakarékosság). Az új Ptk. alapján ilyen helyzetekben a károsultak már nem csupán a társaság, hanem az ügyvezetést ellátó magánszemélyek ellen is érvényesíthetik az akár milliárdos összegekre rúgó kártérítési igényüket.

Az egyetemleges kártérítési felelősség természetesen nem csupán a környezetszennyezéssel, hanem bármilyen más jogellenes intézkedéssel okozott kár kapcsán felmerül, legyen szó akár a versenyjogi szabályok megszegése által a versenytársaknak vagy a fogyasztóknak okozott kárról, vagy a munkavédelmi szabályok által a munkavállalóknak okozott károkról. Sőt, a társaság szerződéses partnerei a társaság szerződésszegése által okozott károk kapcsán is megpróbálják az ügyvezető(k) ellen is érvényesíteni az igényüket.

Ha perbe hívják a társaságot és vele együtt az ügyvezetőt is, akkor még abban az esetben is magasak a felmerülő ügyvédi, szakértői, védekezési költségek, ha bebizonyosodik, hogy sem a társaság, sem az ügyvezetés nem felelős az okozott kárért.

Mi lehet az új helyzetben a vezető tisztségviselők számára a megoldás?

Ügyvezetőként vagy igazgatótanácsi tagként elkövetett hibákért tehát sokszor a saját vagyon terhére is vállalni kell a felelősséget, így arra törekszik mindenki, hogy elkerülje ezt a kockázatot.

– Várható, hogy a vezető tisztségviselők garanciát kérnek a társaságtól arra, hogy a cég mentesíti őket minden, a vezető pozíciójukból eredő, harmadik személyekkel szembeni, esetlegesen felmerülő fizetési kötelezettségük alól. Mindez persze még mindig nem jelent 100%-os megoldást: a cég és a vezető között felmerülő vitás helyzetben, vagy a cég fizetésképtelensége esetén szintén a saját vagyonából kell helytállnia a kár teljes kifizetéséig.

– További lehetőség egy megfelelő vezetői felelősségbiztosítás (D&O) megkötése, amely a jogos kárigények kifizetése mellett már az eljárás elejétől kezdve fedezi a vezetők jogi védelmi költségeit, illetve amely megtéríti a társaságnak azon összegeket, amelyet a társaság a vezetője helyett kifizetett. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a társaság az ilyen jellegű kockázatait egy biztosító társaságra tudja áthárítani.

A biztosítási konstrukció kiválasztásánál véleményem szerint az a legfontosabb, hogy mindenképpen fedezze a jogi védekezés költségeit. Hiszen így a rosszhiszemű perbe hívások sem terhelik meg a társaságokat anyagilag. Ha érdekli az olvasót, hogy saját vállalkozásának hogyan tudna ilyen védelmet biztosítani, akkor vegye fel a kapcsolatot velünk az alábbi elérhetőségeken!

Tápai János
www.biztositas.ma

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here