3D-s technológiát fejleszt a kisvállalkozás

0

A Holografika Kft. egy olyan 3D megjelenítési technológiát fejlesztett ki és szabadalmaztatott, amit az EU kutatás-fejlesztési kiállításán is bemutattak, Brüsszelben. Olyan technológiát takar ez, melyben a jövő és számos lehetőség is rejlik. A vállalkozás ügyvezetőjével, Balogh Tiborral készítettünk interjút a cég munkásságáról.

– Miben más ez a technológia, mint a korábbiak? Mi a működési elve?

– Amit kiemelnék, hogy a holográfia területéről indulva mi mindent tudunk a 3D-ről. Már akkor is így volt, amikor még a világ sztereoszkópikus módon gondolkodott, ami mint tudjuk, nem 3D, hanem csak jobb és bal képből áll. Ezzel szemben a világ sokkal színesebb, egy 3D képben sokkal több információ van, mint egy ilyen képben.

Ezen az alapötleten elindulva a tökéletes 3D megjelenítésre tettünk kísérletet, és olyan megjelenítőket szerettük volna megalkotni, amelyek pontosan úgy mutatják a valós világot és jeleneteket, ahogy azok kinéznek a saját állapotukban.

A képernyőn keresztül be lehet nézni a tárgyak mögé, mindenki láthatja, bárhová odaállhatok és körbejárhatok, tehát teljes szabadságot és korlátlan 3D élményt adó rendszert akartunk kifejleszteni, és ez lett a HoloVízió rendszere.

– Mi is az a HoloVízió?

– Érdemes tudni, hogy mindig kell valami fizikai fénykibocsátó felület, adott esetben ez a képernyő, ahonnan a fény jön. A filmekben látott semmiben lebegő 3D inkább csak egy show-elem. Ahhoz, hogy tényleg 3D képet lássunk, ahhoz kell a fénykibocsátó felület. Tehát, például egy monitoron jelenik meg a tárgy.

Így működnek a hologramok is, ami egy üveglap, ami mögött vagy előtte, ott lebeg a tárgy. Szeretjük bosszantani a világot különböző trükkökkel és találmányokkal, tehát nekünk van egy képernyő nélküli HoloVízió rendszerünk, ami pont úgy néz ki, mint egy normális irodai tervezőkörnyezet, íróasztal, rajta egy monitor, csak nincs képernyője, hanem szabadon átnyúlhatunk rajta, és mégis ott van benne a kép.

Nyilvánvalóan ebben megvan az a trükk, hogy a dizájn során megoldottuk, hogy valahonnan jöjjön a fény, de nem onnan, ahonnan a kívülállók gondolják. Az átlag felhasználó számára már készítettünk olyan monitort, amin át tud nyúlni, mégis ott van benne a kép.

A hologramok olyanok, mint a jövő előfutárai, de csak fényképszerű állóképet mutatnak. A televízióhoz hasonlítva, ha egy HoloVíziót teszünk a helyére, akkor annak is látszólag ugyanolyan képernyője van, csak az előtt ott lebeg a mozgó kép, szemüveg nélküli megoldással.


 

Mióta foglalkoznak holográfiával? Honnan jött az ötlet?

Nem a biznisz motivációja volt az első, hanem egyfajta személyes szerelem a holográfiával. Én a Műegyetemen végeztem villamosmérnökként, ahol ott voltak a lézerek, amit nem használt senki. Akkor még diákként belevetettem magam abba, hogy megmutatom, ezekkel mást is lehet csinálni. Így kezdtem el holográfiával foglalkozni. Igazából így indult az egész, és a korai pályafutásomban hagyományos hologramokból rendeztem kiállításokat, mint egy művész, aztán később jöttek a nyomtatott hologramok, ami már inkább biznisz volt. A ’90-es évek közepétől kapcsoltunk át a mozgó hologramra, mert mindenki azt mondta, hogy ezt nem lehet megcsinálni, majd csak a XXI. században, ami elég provokáció volt ahhoz, hogy ennek nekikezdjünk. A ’90-es évek végén már volt alacsony felbontású, de lézeres 3D monitorunk.

Magyarországon van versenytársuk?

Nincs. Sőt, ha a Holografika nem lett volna, ma más lenne a 3D. Még régen, amikor a bal és jobb képről vitatkoztak a nemzetközi konferenciákon, akkor nekünk már ott volt a laborunkban a lézeres, körbejárható 3D képünk. Tehát igazából ilyen jellegű megoldás, ami ennyire jó 3D képet csinál, tulajdonképpen nem nagyon van másik a világon. Sokan foglalkoznak 3D-vel, de a legtöbbjük csak imitáció. Mi eléggé az élen járunk 3D-ben, a baj, hogy a jó 3D-nek ára van, mert a mi rendszereink százszoros információmennyiséggel dolgoznak, ami csak a piac egy részének megfizethető. Versenytársunk Magyarországon nincs, de külföldön se sok. Bennünket kevésbé ismernek itthon, mint külföldön.

Kik a partnereik, vevőik?

Vevők jelenleg a professzionális piacról jönnek, főként tudományos intézetek, egyetemek, technológiai cégek, ahol 3D adatok vannak, ami szinte már mindenütt van, viszont nem tudják megnézni, mert nincs rá jó display megoldás. Például a 3D TV is megbukott, valamint a zárt VR szemüveggel előállított virtuális valóság is kérdés, milyen pályát fut be. Olyan intézetek, egyetemek, orvosi területek, klinikák, vizualizációs centrumok, ahol a korlátozásoktól mentes 3D látvány a fontos, az elsődleges vevőink. De természetesen nem csak az eladások jelentik a bevételt, hanem kiállításon is feltűnnek a HoloVíziók, mert bérlik tőlünk a berendezéseket. Itthon Miskolcon van egy régebbi HoloVíziós monitor, az ábrázoló geometria tanszéken, viszont az is egy németországi disztribútortól került ide. A hazai kórházakban nincs ilyen felszerelés, de remélem, egyszer majd az itteni centrumokban is a technikai infrastruktúra részei lesznek. Egy technológiaváltás, mire mindenütt elterjed, az egy sokkal hosszabb folyamat. Display technológiáról beszélünk, amit mindenütt látunk, hiszen a mai világ a vizualizáció irányába mozdult el. A szórakoztatóipar is célpiacunk, például egy Disney park, ahol probléma a szemüvegeket kiosztani, majd összegyűjteni. Elkezdtünk olyan EU-s projektekkel foglalkozni, ahol 3D szemüveg nélküli LED falat készítünk. Ebből nem könnyű 3D-t csinálni, pontosan ezért izgat bennünket. Megvannak a katonai vonatkozásai is, például a légi irányítás, szimulátorok, ahol lehet ezt használni. A légi irányítás egy tipikusan olyan terület, ahol a jövőben a 3D-nek nagy jelentősége lesz.

Ezekben van az Önök vevői köre is?

Igazából még az elején járunk ennek az egésznek. Inkább a korai felhasználóink, akik tudományos vizualizációval foglalkoznak, ott van a legtöbb vevőnk. Például a koreai Telekom most vett tőlünk nagy rendszert. A szöuli székházukba berendeznek egy jövő technológiája szekciót, ahol egyedüli magyar cégként nekünk van ott technológiánk, ami egy ember nagyságú holografikus képernyő, rajta a sok kamerával felvett élőképpel. Ez lesz az igazi 3DTV.

Milyen lehetőségeket lát még ezen a téren, hová tud fejlődni a technológia?

A 2D display technológiákban és a vizualizációban elértük már az ésszerű határokat. 4K, 8K, HDR, HFR, széles színspektrum, és sorolhatnám, ezeket már nem is tudja egy átlag néző megkülönböztetnie, és nagy a küzdelem egy minimális változtatásért is. A vevő viszont a 2D képernyőn egyből látja, hogy nem a valóságot nézi, mert hiányzik a 3D. A 2D-ben elértük a határokat, jó 3D technológia viszont még nincs. Gyakorlatilag a megjelenítőknek a dolga, hogy a világot úgy adják vissza, ahogy van. Mindent át kell adni 3D-ben, ami viszont nem egy könnyű feladat. Százszoros vagy ezerszeres mennyiségű információval kellene működnie, és ez az igazi ok, amiért még nincsenek meg a megfelelő 3D kijelzők. Rövidtávon ez a legnagyobb akadály. Hosszú távon szerintem mindenféle alakú és méretű képernyő lesz, ami előtt vagy mögött tökéletes 3D kép lesz. Legkönnyebben ezt a mobiltechnológiában lehet technikailag megvalósítani. Ebbe azért nem szállunk bele, mert egy Samsunggal vagy Apple-lel szemben egy kis magyar cég nem tud talpon maradni. Egyelőre viszont még ez a terület sem túl biztató látványos megoldások szempontjából, amit a  nagyok eddig mutatni tudtak.

Brüsszelben mutatták be ezeket a rendszereket. Hogyan fogadták?

A HoloVízió mindig tömegeket vonz, hiszen eléggé meghökkentő. Régebben volt már ez a kiállítás, akkor, amikor elkészítettük az első szemüveg nélküli 3D HoloVízió mozirendszert. Ha egy 3,5 méteres holografikus ernyőn forog egy 1 méteres Rubik-kocka, akkor az mellbevágó, és nagy tömeg verődik össze. Mindenképpen siker volt tehát. Tulajdonképpen a Holografika aktív részese az európai kutatásoknak, számos európai projektben vagyunk benne. Számtalan ilyen együttműködésünk volt, és van a legkülönbözőbb témákban, mint például a szemüveg nélküli LED fal, vagy a kulturális örökség megőrzése. Európának a víz alatt van ugyanis a kulturális örökségének a jelentős része, mint az elsüllyedt hajók, városok. Cipruson van egy i.e. 400-ban elsüllyedt hajó, ami tökéletesen megmaradt, és amit HoloVízión keresztül fognak megjeleníteni. Hasonlóan, Nápolynál volt a Római Birodalom egykori fürdőhelye, ami 10 méterre süllyedt a tenger alá, ahol szintén tengeri sétákat lehet majd tenni száraz lábbal, holografikus környezetben, ami valós élményt jelent. Az ilyen interaktív múzeumokban is ott lesz tehát a 3D.

Mi az, amivel még foglalkoznak esetleg ezen kívül?

Ez bőven elég nekünk, mert ez így is elég nagy falat. Egyik oldalról ez egy kutatás, mert ha elkezd valamit az ember, még nem biztos, hogy tudja, hol fog végezni. Ott vagyunk konferenciákon, kísérletezünk dolgokkal. Ki kell fejleszteni működő rendszereket. Szabadalmi és, marketingharc, üzlet, szabványok világa, és igazából a szemlélet alakításán is dolgozunk. Kézzel fogható példa a fénytér, angolul Light field technológia, amit mi találtunk ki. Mikor mi ezt 2005-ben elindítottuk, a többiek még azt sem tudták, mi ez. Ma pedig elismert kategória, külön szekció az eseményeken. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó teljesen körbejárhatja a rendszert, hiszen egy teljes fényteret hozunk létre, pontosan, amit a megjelenítőink bocsájtanak ki magukból.

Van Önöknek szüksége marketingre, vagy a technológiájuk önmagáért beszél?

Egyik oldalról ismer bennünket a konkurencia, hogy mik az újdonságaink, viszont azt is látom, hogy ez még mindig nem elég, mert folyamatosan szembesülünk vele, hogy még mindig nem ismerik jól a témát, és bennünket sem. Marketingre mindig szükség van, különösen, ha egy technológiát az ember világszinten támogatni, és terjeszteni szeretne. Nem hagyományos értelemben az értékesítést értjük csak ez alatt, hanem az ismeretterjesztést is.

Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

Gyakorlatilag termék ötletünk számos van. Nem azt nehéz kitalálni, hogy mit csináljunk, hanem kapacitással nehéz ezt bírni, hiszen ez nem egy olcsó terület, hanem optikai technológia, amiben van szoftver és hardvertervezés is. Különböző kategóriás displayek azok, amik még mindig előttünk vannak. Nemrég készítettünk egy 3D head up display prototípust, olyan, mint ami az autókban terjed. Ezzel nem kell a sofőrnek levennie tekintetét a műszerfalra, hanem a szélvédőn látja a jeleket. A következő generációban ez inkább kiterjesztett valóság lesz, a vezető pedig úgy fogja látni, mintha az úton lennének leterítve a jelek, hogy merre kell mennie. Mi ezt a valóságban is igyekszünk kifejleszteni. Ott van a holografikus mozink, amit bemutattunk, de abból is kellene nagyobbat készíteni. Amin most dolgozunk, az a 3D-s felvételek készítése,az a kamerarendszerek világa. Ha egy nézőpontunk van, abból nem lehet jó 3D-t csinálni. A teljes fénytér rögzítéséhez sok kamerát kell használnunk. A sok kamerából fel lehet építeni egy valós 3D modellt, és azt meg lehet mutatni a közönségnek.

Hányan dolgoznak a cégnél?

Húszan vagyunk körülbelül jelenleg. Ők leginkább mérnökök, van optikai tervezőnk, villamosmérnök, gépészmérnök, számos szoftveres szakember és kutatók, akadémiai emberek, köztük külföldiek is, például ukrán, orosz hölgy is van, indiai, tehát elég színes a paletta. Az egyik hardveresünk például tunéziai.

Mi az, ami úgy érzi, a legégetőbb problémát jelenti jelenleg?

Mi az a fajta cég vagyunk, akik KKV-ként magas technológiát készítünk, tehát nem a külföldi technológiát módosítjuk itthon, hanem ez egy teljesen originális magyar ötlet és kutatás. Ezekből, amit építünk termékeket, abszolút külföldre adjuk el. Főként csak export bevételünk van. Ez azonban még mindig csak egy kis projekt. Ha egy nagy cég megjelenik ezen a területen, akkor azzal nehéz lesz versenyezni. Tulajdonképpen a legfőbb kihívás, hogy nekünk nőnünk kell. Ez az igazi feladatunk az elkövetkezendő évekre. Ki kell terjeszteni a Holografikát, hogy legyenek kisebb működéseink, irodáink világszerte, terjeszkednünk kell, felgyorsítani a kutatást, szervezni a gyártást. Szerencsénk, hogy ez egy olyan bonyolult terület, amibe még nem sokan látnak bele, viszont ez nem lesz mindig így. Végső soron nekünk befektetőkkel kell tárgyalnunk, mint sok, nagy tervekkel bíró, kis cégnek.

Mi volt a legnagyobb kihívásuk?

Egy vállalkozást felépíteni, nem volt sima ügy. Sokszor az embernek nagyobbnak kell mutatnia magát, minta amekkora valójában, de ezt meg kell lépni. A vállalkozás, mint életforma, sok rögtönzést és váratlan helyzetet, megoldást kíván. Erre nincs forgatókönyv.


Milyen kapcsolatokra, együttműködésekre nyitott?

Amit mi figyelünk, az a Light field technológia. Ez az új éledő csillag, tehát a mi időnk most jön el, ennek megfelelően akár nagy cégekkel is lehetnek stratégiai partnerségi viszonyaink, hiszen jó, ha tudnak rólunk, és jó viszonyban vagyunk velük, akik elkezdenek ezzel a területtel foglalkozni.  Emellett konkrét alkalmazásokban az autógyártó cégek, vagy akik az autóiparban dolgoznak, lehetnek a partnereink. A szoftver pedig egy olyan széles terület, ahol tudunk együttműködéseket kialakítani, hiszen aki 3D-vel foglalkozik, az szoftverekkel is dolgozik.

www.holografika.com

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here