A Tokaji borvidék egyik vállalata, a Mad Wine Kft. idén elnyerte az Agrár Innovációs Díjat egyik új termékükért, a Mád brandért, a világ új íze innovációért. Innovációjukban a tokaji aszú helyett egy új ízvilágú borra szeretnék meghódítani a nemzetközi piacot is. ifj. Szepsy Istvánnal, a vállalat szakmai koordinátorával beszélgettünk.
– Mit jelent a világ új íze kifejezés?
– Azért tekintjük a termékünket a világ új ízének, mert az ilyen stílusú száraz bor eddig nem volt jellemző a borvidék kínálatára. Jelen van már körülbelül 15 éve, de ha az egész borvidék termelését tekintjük, nagyon alacsony ennek a bornak az aránya. A mi cégünk arra tette fel a működését, hogy az ilyen ízvilágú, kevesek által készített, nagy mennyiségű szárazbor készítését célozza meg. Ez egy olyan újdonság, amihez több mint 100 mádi termelőtől vásároljuk össze az alapanyagot. Olyan ízvilága van a bornak, amely Riótól Tokióig Moszkván keresztül, mindenhol szerethető, autentikus bor lesz, ami a borvidék és a legmagyarabb szőlőfajta ízvilágát hordozza.
– Tokajon főleg édes borok készülnek. Ezért is említhető új ízvilágú borként az innen származó szárazbor?
– A Tokaji borvidék majdnem ezer éve édes bort készít. Az egyik legnagyobb múlttal rendelkező borvidék a világon, ami háromszáz éven keresztül a világ legdrágább bora volt. A 19. század végén elveszítette a helyzetét és a márkaértékét, amit követően a világháborúk, a nemzetközi válság is megpecsételte Tokaj sorsát a piacon.
Akkor tudott csak visszatérni, amikor az édes bor fogyasztása már nem volt annyira divatos, mint száz évvel az előtt. Hiába érkeznek tehát befektetők, folyamatosan fokozódik a túltermelés, az árak pedig csökkennek. Ha ezen nem változtatunk, akkor a borvidék márka értéke nem változik és a „Tokaji” mint termék eltűnik a nemzetközi piacról. A borvidék értéke nem az édes borban rejlik. Ami ettől fontosabb, hogy van egy olyan termőhelyünk, amit a világon szinte bárki szeretne magának tudni, ahol a speciális ízvilágú ásványosságra épülő borokat lehet megtermelni. A fókuszát legjobban a száraz borunkkal lehet elérni. A száraz furmint technológiai kidolgozása még nincs kész, mert az, hogyan készítsünk száraz furmintot, még több fontos kérdést is felvet.
Az a termék, amivel most elnyertük ezt a díjat, a borvidék legkomolyabb értékére épít, azt próbálja fókuszba hozni. Ehhez olyan technológiai módszert kell kidolgozni, ami nem bonyolult, de ahhoz, hogy megfelelő rutint szerezzünk, több évjárat tapasztalata szükséges. Ebből születik egy olyan bor, ami a borvidék és a furmint menedzsmentjét nagyban segíti. A bor, ami a díjat kapta, még nem tudja bemutatni a borvidék legnagyobb értékét, de erre fordítja a figyelmet.
– Ha jól értem tehát, Önök egy különleges, sőt bátor innovációba kezdtek.
– Igen, a technológia alatt nem azt kell érteni, hogy technológiai eszközöket használunk, amiket más esetleg nem, hanem arról van szó, hogy egyszerű borkészítési folyamatot dolgozzunk ki. Elsősorban az alapanyagok összeválogatásáról szól az egész, a megfelelő készségű termelő kiválasztásáról. Elsősorban olyan termelőkkel dolgozunk együtt, akik genetikailag Tokajra szelektálódtak.
Milyen a fogadtatása a piacon ennek a terméknek?
Az első évjáratunk 2011-ből származik, amivel 2012 júniusában léptünk piacra. Akkor 25 ezer palack bort készítettünk. 2016-ban már több mint háromszázezer palack készült belőle, az idei évben pedig négyszázezer palackot készítettünk. Nagymértékben emelkedik tehát ez a szám.
Hogyan látja Ön a jövőt, milyen lehetőségek rejlenek benne?
Azt gondolom, hogy ez az egész tevékenységünk egy stratégiai lépés első része. A borvidékünkön 5500 hektár szőlő van. A megtermelt szőlő 1/3-a kerül ”Tokaji” névvel forgalomba, a többi kikerül a borvidékről. A mi családunk 18 generáció óta biztosan ezen a vidéken él és foglalkozik ezzel, amit szeretnénk, ha így is maradna, viszont eljött az az idő, hogy változtatnunk kell a rendszeren ahhoz, hogy fenn tudjunk maradni, emiatt pedig át kell formálni a dolgokat.
A családi vállalkozásunk, a Szepsy Kft. a legdrágább borokat forgalmazza. Mi stratégiai partnerként jöttünk létre, a feladatunk pedig, hogy olyan nagy tömegű, jó minőségű és árú bort készítsünk, amivel a borvidék jelenlegi jellemző termelésétől eltérően módon, de a borvidék legnagyobb értékére hívjuk fel a figyelmet ami kulcsfontosságú az újra márkázásban. A stratégia első lépése, hogy a Furmint fajta nemzetközileg ismert legyen. A második, hogy a fajta nagyobb ismertsége után azzal a dűlőinket mutassuk meg, amik még részletesebben és egyértelműbben mutatják meg a termőhely értékeit és ebben egyedülálló Tokaj.
A harmadik lépés az, amikor a dűlős szamorodnikkal kell a nemzetközi piacon eldönteni minden szakmai vitát Tokajjal kapcsolatban és az Aszú a negyedik, amit soha nem szabad indítani verseny kategóriába, azzal kell feltenni az „i”-re a pontot. Piaci oldalról lehet csak megváltoztatni a termelést. Mire a 3. stratégiai ponthoz érünk akkorra a termelés jó része már szárazbor kell, legyen, és ez által tud újra limitálttá válni a Tokaji természetes édesbor, így lehet újra kiemelni és így tud majd nagyobb értéket képviselni.
Az olvasható a weboldalukon, hogy az integrációs folyamatba évről-évre több termelő csatlakozik, vállalva a termeléskorlátozást és a magas minőségi kritériumokat. Tökéletes minőség a cél, bármi áron. Önök tehát összefogást teremtenek a termelők között, akik mindezt vállalják?
Egy integrációs borászat vagyunk és alapvetően egy perspektívát kínálunk, ennek a következménye az összefogás, de nem fordítva. Mi azt tudjuk, hogy vannak nagyon jó területek, ahol olyan alapanyag terem, amire szükségünk van, és vannak nagyon jó gazdák, akiknek jó érzékük van a szőlőtermesztéshez és alkalmasak arra, hogy magas minőségű gyümölcsöt szállítsanak be.
Az integrációba szőlőfelvásárlásnak a lehetőségét nem hirdetjük meg, hozzánk csak meghívásos alapon kerülhet be valaki beszállítónak. Nekem Mád az otthonom és gyerekkorom óta járom a határt és remélhetőleg fejlődik egy olyan látásmód, aminek segítségével különbséget lehet tenni jó és kevésbé szőlőtermelő és ültetvény között. Tudom, hogy ha bővülünk, kivel akarunk együtt dolgozni. Szőlőtermelési technológiát dolgozunk ki, amit a termelőknek tovább is adunk. Ezek így tudnak működni, és szaktanácsot is adunk, ha szükséges. Emberileg is jó kapcsolatokat ápolunk mindenkivel.
Említette, hogy 18 generáció óta vannak jelen. Hogy sikerült megőrizni ezt ilyen sokáig?
Valójában mindig volt valaki a családon belül, aki szerethetővé és élhetővé tette az utódok számára ezt a hivatást úgy, hogy valaki ezt a tevékenységet biztosan folytassa. Ez nem egy munka, hanem életforma, hogy hogyan lehet Tokajban élni. Minden vidéknek megvan a maga szépsége, ami egy életformából fakad, de ezt sokan nem értik, mert nem csak a szép dolgok vannak itt sem. Ezt meg kell érteni. Lényeg az, hogy folyamatosan fennállt a helyzet, ami örökíthető volt. Egy valaki a családból mindig maradt a borvidéken.
Önnek személy szerint mi adja meg ebben a szépséget?
Sok minden előfordulhat az életemben, de itt tervezek hosszú távon. Egyszerűen itt érzem jól magam, ezeket a borokat szeretem inni. Szeretek minden részletébe beleavatkozni, a szőlőtermelésbe, termőföld kiválasztásába, a borkészítésbe. Nincs más, ami ennyire foglalkoztat. Nehéz racionalitással alátámasztani ezt, pusztán itt érzem jól magam.
Mi az, ami Önt motiválja?
A száraz furmint lehetőségeit bontogatjuk és tudjuk, hogy óriási potenciállal rendelkezik. Egy olyan bort, ami nemzetközileg is világhírűvé válik, ilyet szeretnék készíteni. A mostaniakból is lehetnek nagy borok, de az igazán nagy furmint még nem készült el, talán majd 2017-ben.